A modern sugárterápia és az onkológiai ellátás hatékonyságának felmérése
A/1 projekt: A „valós életbeli” onkológiai beteg-utak feltérképezése
Az onkológiai éberség, és a jól szervezett hazai onkológiai struktúra alapján elvárható lenne, hogy az onkológiai betegek viszonylag gyorsan és szakszerűen kerüljenek be az ellátó rendszerbe, ugyanakkor fölösleges vizsgálatok ne történjenek, majd a komplex diagnózis birtokában a betegek megfelelő ellátásban tudjanak részesülni (és minél kevesebb beteg kallódjon el).
Ez a betegút rendszer számtalan résztvevőből és csomópontból áll, igen szerteágazóak lehetnek a kapcsolatok, rendkívül fontos a háziorvosok szerepe, főleg a kivizsgálás során komoly szerepet játszhatnak a magánellátók, illetve a betegek saját választása (további kivizsgálás és kezelés visszautasítása, alternatív gyógymódhoz vagy más ellátó felé fordulás). Kérdés azonban, hogy az egyes tényezőknek, szereplőknek mi a valós szerepe, jelentősége, mikor számít az időfaktor, kinek nagyobb a személyes felelőssége a betegnek, vagy az egészségügyi ellátónak, mikor és milyen mértékben kell kihasználnunk a modern diagnosztika és terápia lehetőségeit, vagy mikor mondható ki, hogy ezek nem költséghatékony módszerek és a betegség lezajlást semmilyen módon nem befolyásolják. A folyamatosan emelkedő költségek mellett az onkológia fejlődésére globálisan a protokolláris gondolkodás, a racionalitás, a bizonyítékon alapuló medicina alapvető szerepe, a költséghatékonysági szempontok előtérbe helyezése a jellemző, tehát ehhez kell alkalmazkodni a betegút menedzselés szempontjából is.
Módszertan: Adott tárgyévben (2017 v. 2018), a leggyakoribb illetve jellegzetes betegség típusoknál (tüdőrák, vastag-és végbél karcinóma, emlőrák, prosztatarák, esetleg fej-nyaki tumorok, méhnyak-rák, hasnyálmirigy karcinóma) a rendszerbe került és diagnosztizált új betegeknél az egyes betegút szakaszok (első panasz jelentkezése – orvoshoz fordulás – szakorvosi vizsgálat – diagnózis felállítása – onkoteam döntés – kezelés megkezdése) és az ellátó egységek (egyetem, magán ellátó, külső kórház stb.) meghatározása. Az első felmért időszak, az első tünetek jelentkezésétől az orvoshoz fordulás idejének külön elemzése, így az egészségtudatosság és a saját felelősség felmérése, továbbá a jellegzetes kísérő betegségek (metabolikus szindróma, elhízás) és életviteli problémák (pl. dohányzás, rendszeres alkohol-fogyasztás) meghatározása.
A/2 projekt: A gondozott betegeknél a kiújulások arányának a felmérése
Cél: A leggyakoribb daganatos betegségtípusok esetében a relapszusok igazolásának a módszertani (panasz, laboratóriumi eltérés, rutin képalkotó vizsgálat) felmérése, a valós terápiás konzekvencia meghatározása, egyúttal a követési vizsgálatok egészség-gazdaságtani felmérése.
Háttér: Jelenleg a nemzetközi szakirodalom, illetve gyakorlat alapján a kezelt és gondozott daganatos betegeknél a követési – elsősorban képalkotói – vizsgálatok a magyarországi gyakorlathoz képest sokkal ritkábban indikáltak, és jóval nagyobb a szerepe a rutin klinikai követésnek.
Módszer: A leggyakoribb daganattípusok (tüdőrák, prosztatarák, emlődaganatok, vastag– és végbél tumorok stb.) esetében egy-két adott időszakon, tárgyéven belül (pl. 2012-es és 2017-es év) a gondozási események meghatározása, a követési vizsgálatok formájának, mennyiségének a detektálása, a költségek meghatározása illetve kiújulás esetén az alkalmazott kezelések várható és valós hatásának a felmérése.
B projekt: A kettős onkoteam rendszer előnyeinek a bizonyítása
Háttér: A PTE KK Onkoterápiás Intézetben több, mint 10 éve működik szinte egyedülálló módszerként a kettős onkoteam rendszer. Ennek a jogi, oktatási és pszichológiai hatása szinte egyértelmű, de természetesen kérdéses, vizsgálható lehet a szakmai és egészség-közgazdaságtani vetület.
Cél: Adott időszakokban (2012-es és 2017-es év) a terápiás tervezet és a valós kezelés eltéréseinek a vizsgálata, illetve a költséges kezelések arányának, és hatásosságának a vizsgálata. Megfelelően gyors adatgyűjtés esetén a vizsgálat kiterjeszthető az elmúlt 10 évre.
Az ún. „tételes” nagy-értékű, célzott biológiai gyógyszeres kezeléseknél rendkívül fontos annak a megítélése, hogy a valós klinikai eredmények megfelelnek-e a regisztrációs vizsgálat alapján elvártaknak, ill. a nemzetközi gyakorlatnak, avagy csak rövidebb ideig tudjuk alkalmazni ezeket a drága terápiákat („outcome” típusú felmérés). Adatok persze nyerhetők lennének a NEAK adatbázisból is, de így a szakmai magyarázatot is talán hozzá illeszthetjük az esetleges eltérésekhez.
C projekt: A modern sugárterápia (hosszú távú) hatásosságának a felmérése
Háttér: A PTE KK Onkoterápiás Intézetben hazánkban egyedülálló módon több, mint 7 éve rendelkezésre áll a legmagasabb szintű sugárterápiás technológia, így már a hosszú-távú szakmai tanulságok is már levonhatók.
Módszer: A legmodernebb technológiával legalább 5 éve (2012-13-ban) kezelt prosztatarákos, és frakcionált agyi sztereotaxiás sugárterápiával ellátott nem magas kockázatú agydaganatos betegek egészségügyi állapotának a felmérése és a gyógyítási eredmények illetve a mellékhatás ráta összevetése a nemzetközi tapasztalatokkal.
Itt külön alfejezet a sugárterápiás tervezési paraméterek vizsgálata.
Cél: Kérdés, hogy a modern technológia bevonásával valóban tudjuk javítani a túlélési eredményeket, illetve például egy igen gyakori betegség esetében (prosztatarák) tudjuk-e csökkenteni a mellékhatások (végbél-vérzés, vizelési problémák) okozta fölösleges hospitalizációk, kezelések arányát. Szintén cél a relapszus esetén alkalmazott terápiák költsége és hatékonysága.
D projekt: Az életvégi ellátás egészség-közgazdaságtani elemzése
Háttér: A PTE KK Onkoterápiás Intézetben példaértékű együttműködés alakult ki a palliatív szakemberekkel, ők sokszor részt vesznek az onkoteam megbeszéléseken, viziteken, hozzátéve, hogy a palliatív ellátásban részesülő betegek osztályos elhelyezésére is van lehetőség.
Cél: Adott időszakban (pl. 2017-es év első fele) gondozott és elhalálozott daganatos betegeinknél a kórházi felvételek, extra költségek vizsgálata.
Az köztudott, hogy az egészségügy egy ember életének az utolsó 6 hónapjában költi a legtöbbet az egészségi problémák kezelésére. (Ez csak részben igaz az onkológiai betegekre, hiszen itt már előzetesen is magas költségei lehetnek a különböző ellátásoknak.) Az is közismert, hogy ebben az „életvégi” időszakban a palliatív ellátásban is részesülő betegek életminősége, biztonság érzete sokkal jobb, sőt egy rendkívül komoly nemzetközi felmérés azt is bizonyította, hogy a tüneti ellátásban részesülők élettartama is növekszik.
Értelemszerűnek tűnhet annak a bizonyítási igénye, hogy az elhalálozott betegeinknél felmérjük a palliatív ellátásba vonás hatását az életvégi időszakban, az extra hospitalizációk, sürgősségi megjelenések elkerülésében, és így az egészségügyi költségek csökkentésében.
E projekt: Áttétes esetekben a betegség „volumen-dinamikájának” a felmérése
Cél: Gyakori betegségtípusoknál, a kezelt és gondozott áttétes betegeknél a kontroll képalkotó vizsgálatok alapján a betegség kiterjedésének, és a betegség progressziójának a megítélése.
Háttér: Az áttétes daganatos betegek követése, és a kezelési eredmények megítélése rutinszerűen metszeti képalkotókkal, elsősorban CT-vel történik, így a betegség állapotról a legfontosabb információnk a CT vizsgálat alapján megítélhető betegség kiterjedés, „daganatmennyiség” térbeli megítélése. Ez természetesen változik a terápia indítása után, majd progresszió, és következményes terápiaváltás idején. (A magyarországi gyakorlat során a progressziót szinte mindig azonnali terápiaváltás követi.)
Mindezek alapján megítélhető a betegség változása, „fejlődése” hosszabb távon is (a klinikai vizsgálatok általában egy-egy kezelési időszak változásait mérik fel).
Beteganyag, módszer és cél: gyakori betegségtípusokból (pl. tüdőrák, vastag-és végbél karcinóma, emlőrák, prosztatarák, esetleg fej-nyaki tumorok, méhnyak-rák, hasnyálmirigy karcinóma) 30-30 vagy 50-50 beteg kiválasztása, egy számolási kritériumrendszer kialakítása és a betegek követési adatainak a feldolgozása, majd szakmai következtetések levonása.
InnoHealth Datalake
Modulok
